A New England-i Barrett család élete romokba dől, amikor a tizennégy éves Marjorie akut skizofrénia jeleit kezdi mutatni. Az orvosok sehogy sem tudják megakadályozni a lány süllyedését az őrületbe, így Barrették tehetetlenségükben a hitbe menekülnek: a helyi katolikus paphoz fordulnak segítségért.
Wanderly atya némi vizsgálódást követően ördögűzést javasol, mert úgy hiszi, hogy Marjorie nem beteg, hanem a gonosz szállta meg. Felveszi a kapcsolatot egy helyi műsorgyártó céggel, akik médiaszenzációt sejtve felajánlják, hogy valóságshow-t készítenek Barrették megpróbáltatásaiból. A család végül a pénz miatt kénytelen belemenni a dologba, és így veszi kezdetét A megszállottság című show. A műsor hatalmas népszerűségre tesz szert, de kisvártatva leállítják, mert a családi házban rémisztő tragédia történik. Annyira szörnyű, hogy a műsorra utaló minden anyagot gyorsan eltüntetnek.
Tizenöt évvel később egy népszerű író interjút kér a történtekről Marjorie húgától, Merrytől. Ahogy a nő visszaemlékszik a múlt elfeledettnek hitt eseményeire, rég eltemetett titkok és fájdalmas emlékek törnek a felszínre - az olvasó pedig egy félelmetes pszichológiai horror kellős közepébe csöppen, ami nem csak az emlékezet és valóság, tudomány és hit kérdéseit feszegeti nyugtalanító módon, hanem az ősidők óta bennünk lakozó gonosz természetét is.

moly.hu

Kezdem azzal, hogy hogyan is talált meg ez a könyv. Még a júniusi könyvhéten vásároltam meg az Agave kiadó kötetét, amellyel előtte a Moly-on találkoztam. Ára volt neki bőven, de egy bizonyos százalék lejött belőle. Úgy voltam vele, hogy ígéretesnek tűnik, megéri. Ezzel kapcsolatban nem is tévedtem, legalább is ami engem illet, megkaptam, amit vártam. A Szellemek a fejben borzongást ígér, horror szintet, és kényes kérdések boncolgatását. De előbb lássuk a regény szerkezetét.

A regény három részre osztott, és három perspektívából mutatja meg nekünk a történteket. Jobban mondva három személy mesél, bár ez sem nem pontos. Először is a felnőtt Merry beszélget az írónővel, Rachellel, ezután egy blogger szavait olvashatjuk A megszállottság show-ról. Őt nevezzük "Karen Brissette"-nek. Végül Merry mesél a múltról, nagyjából onnantól, hogy az életük megváltozott, s Marjorie is más lett. Szinte az egész történetet egy kisgyermek szeme által ismerjük meg, ő a legkisebb a családban, ő a mókamester, de néha rajta csattan minden. Imádja a húgát, és igyekszik megőrizni a titkaikat is, csakhogy ez nem mindig sikerül. Merry körül mindenki megváltozik; az anyja magába fordul, munkáját vesztett apja pedig a vallástól remél segítséget. A veszekedések, parázs viták egyre gyakoribbak. Merry mintha apróság lenne Liliputban, körülötte mindenki óriás, és rémisztő, s az Olvasó együttérez vele.

Sziasztok! Korábban említettem már, hogy a heti lezáró poszt, a 'Monday to Sunday' némi változáson fog átesni. Kezdjük rögtön a nevével: ezentúl 'Fellapozva' címmel fog megjelenni, de a vasárnap megmaradt. A régi címet hosszúnak találtam, és a magyar nyelvű is jobb választás, azt hiszem. Minden hónapban egy vagy több ilyen bejegyzés készül majd, attól függően, mennyi minden történt - főleg könyves fronton. Mivel július végét, pontosabban az utolsó napját írjuk, ezért ebben a kánikulás-esős hónapban csak egy 'Fellapozva' posztot tudok megosztani veletek. De: lássuk is, mi történt az utolsó 'Monday to Sunday' óta.

Az utolsó vasárnapi lezárás után egy bejegyzés került fel, Agatha Christie: A titokzatos stylesi eset című regényéről. Ezt követte a hosszabb leállás, majd...

• Nyári lassulás és további tervek...
• Szerelem Jane Austen módra
• Lewis Carroll: Alice Tükörországban
• BTF #19 - Summer Book Tag

A Jane Austen poszt két regényértékelést takar; az Értelem és érzelem, illetve az Emma kapott méltó helyet. A hónapban az utóbbit és Lewis Carroll meseregényét fejeztem be, amely furcsa és élvezetes is volt egyben.

Júliusban sikerült bővítenem az otthoni könyvgyűjteményemet néhány darabbal - antikváriumból, illetve könyvesboltból. Beszereztem olyan könyveket is, amelyeket pont ebben az évben akartam elolvasni; van, amikor az embernek kifejezetten szerencséje van egy antikváriumban :)

Tudom, hogy (sssss!, csak csendben mondjuk ki) a nyár nagy része már elmúlt, de az augusztus még ránk vár, hogy megtöltsük élményekkel. Rég volt már Book Tag Friday, ezért lazításképpen íme a Summer Book Tag, amelyet a Mimi történetei blogon találtam. Ha kedvetek van, és elkerült titeket is ez a kérdéssor, töltsétek ki, hozzászólás, vagy poszt formájában.

1. Mutass egy nyárias borítójú könyvet!

moly.hu

2. Válassz egy kitalált helyet, ami tökéletes célállomása lenne a nyári vakációdnak!
Egy tengerparti nyaraló, talán? Konkrét hely nem ugrik be. Ti mit válaszolnátok erre a kérdésre?

3. Éppen nyaralni mész, és a repülőn ülsz. Egy olyan regényt akarsz olvasni, ami egész úton kitart. Melyik regényt vinnéd magaddal?
Azt hiszem Stephen King valamelyik regényét vinném magammal, mivel többségükben elég vaskosak és lekötnék a figyelmemet. Csak valószínűleg nem azt választanám, amelyben A langolierek című novella van, mert abban a szereplők egy repülőn ülnek, amelyik eltűnik egy másik idősíkban...

Körülbelül egy évvel ezelőtt (tényleg ilyen rég lett volna?) olvastam és írtam a blogon Carroll Alice Csodaországban című regényéről. Meglepő módon díjaztam, és a folytatásban sem csalódtam. Most már biztos vagyok benne, hogy az író tudott valamit; bárminek is tulajdonítsuk ezeket a furcsa meséket.

Minden ​​tükör kész varázslat: megkétszerezi a világot! Szinte kedvünk támad belépni és körülnézni abban a másik világban. Bizonyára mindenki érezte már ezt a vágyat, legalábbis gyermekként. Ám amire mi csak vágyunk, azt Alice véghez is viszi. A kandalló fölötti nagy tükörben ez a bájos és talpraesett leányka átlép egy különös, bolondos birodalomba. Itt a megelevenedett sakkfigurákon kívül olyan fura lények fogadják, mint a zsemlepke, a hintalódarázs, aztán Subidám és Subidú, no meg Dingidungi, hogy az Egyszarvúról meg Gyilkanyesszről ne is beszéljünk. Sok veszély közt, sok mókás kalandon át jut el Alice odáig, hogy királynővé koronázzák. A gyermekirodalom nagy angol klasszikusa, Lewis Carroll mellesleg a matematika professzora volt. Alice alakjaként barátja kislányát, Edith Lidellt tette halhatatlanná. Kötetünket, az eredeti angol kiadás nyomán, John Tenniel rajzai kísérik, a logikai fejtörőktől hemzsegő és nyelvi ötletektől sziporkázó szöveget Révbíró Tamás és Tótfalusi István magyarította.

moly.hu

Eljött az idő, hogy Jane Austen könyveit egymás után faljam; az Értelem és érzelmet követte az Emma...

Értelem és érzelem

A romantikus történet középpontjában a két Dashwood nővér, Elinor és Marianne áll, a regény címe kettejük ellentétes természetére utal. Az értelmet Elinor testesíti meg, tetteit a józan ész és a megfontolás irányítja, mindent logikusan végiggondol, mielőtt határoz vagy cselekszik. Vele szemben áll húga, ő gyakorta esik a romantikus szerelem és szenvedély túlzásaiba, érzelmi válságaitól és csalódásaitól pedig mélyen és látványosan szenved. Austen a két lány sorsát és szerelmük alakulását mutatja be az 1800-as évek Angliájában. Mindketten a boldog házasságot és az igaz szerelmet keresik – de vajon megtalálják-e?

Elinor választottja Edward Ferrars, akit azonban ígérete máshoz köt, Marianne szívéért pedig két férfi is verseng: Mr. Willoughby és Brandon ezredes. Mellettük számos tipikus austeni karakterrel ismerkedhetünk meg, ilyen például Mrs. Jennings személye, akinek „nem volt több gyermeke két leányán kívül, kiket kitűnően adott férjhez, így hát más dolga nem lévén, most már az emberiség fennmaradó részét akarta megházasítani.”

Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, és természetesen reményről és boldogságról mesél, miközben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest az akkori világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat. Az írónő jellegzetes, finom iróniával fűszerezett stílusa, kiválóan kidolgozott karakterei, a fordulatokban gazdag események és a sziporkázó párbeszédek garantáltan kellemes kikapcsolódást ígérnek az Olvasónak.

Számomra - alaptörténet szempontjából - mindig is a Büszkeség és balítélet volt a kedvencem, de az Értelem és érzelem szorosan követi (vetekedve A klastrom titkával). Jelenleg olvasva többször tapasztaltam ugyan, hogy időről-időre voltak olyan részek, amelyeket nehezebb volt végigvinni (mert tény, hogy nem ez volt életem legizgalmasabb regénye), viszont a vége egy jó olvasási élménnyel zárult. A hosszabb párbeszédek, monológok Jane Austen írásmódjához tartoznak, aki kiválóan mutatja be az akkori Anglia középosztálybeli házak szokásait. Nála még a semmit mondó beszélgetéseknek is meg van a varázsa, vagy az értelme, hiszem főhősnőnk lehet, hogy éppen abban a pillanatban lényeges gondolatokat fogalmaz meg saját fejében, vagy váratlan vendég toppan be, egy még váratlanabb hírrel.

E pillanattól lelke többé nem talált nyugalomra; a remény, hogy bármelyik órában láthatja kedvesét, mindenre alkalmatlanná tette.

Sziasztok! Elnézést kérek, hogy eddig nem írtam sem bejegyzést, sem egyebet arról, hogy hogy is áll jelenleg a helyzet. Ez a poszt most afféle helyzetjelentés.

A számítógépes, technikai problémák egyenlőre, s úgy, ahogy megoldódtak, viszont a kánikula, a nyaralás és a munkanapok, túlórák nem kedveztek a blognak. A lassulás azonban nem jelent teljes leállást, és gondolkodom némi változtatáson is, főleg ami a lezáró posztokat illeti. Jelenleg Jane Austen-t olvasok, az Emmát, s ha azzal végeztem, egyben érkezik ennek és az Értelem és érzelemnek az értékelése. Addig is további kellemes nyaralást nektek, sok pihenéssel és persze olvasással.

Üdv

Hastings kapitány az első világháború alatt harctéri sebesüléséből lábadozva találkozik John Cavendishsel, aki meghívja anyja stylesi kúriájába. Mrs. Cavendish, amióta Hastings nem találkozott vele, Mrs. Inglethorp lett, családja nagy bánatára. Szerintük Mr. Inglethorp egyszerű hozományvadász. A leghevesebben a hűséges társalkodónő, Evelyn Howard gyűlöli, annyira, hogy egyszer csak összevész Emily Inglethorppal és otthagyja a házat. Mielőtt elutazna, Hastings kapitány gondjaira bízza volt munkaadóját. "Ezek itt mind hiénák...", mondja. Nemsokára Mrs. Inglethorpot megmérgezik. Természetesen gyanúsítottban nincs hiány. Ekkor lép színre először Hercule Poirot, a belga menekült, volt rendőr, akit Mrs. Inglethorp fogadott be hat honfitársával együtt...

Agatha Christie első krimijét nyújtjuk át ismét az olvasónak, és kívánunk jó szórakozást.

moly.hu

A titokzatos stylesi eset ez utóbbit meg is adja. Kuriózum, mert Poirot első ízben használja kis szürke agysejtjeit, hogy megtalálja a gyilkost. Agatha Christie Életem című életrajzi könyvében olvastam már korábban a regény keletkezéséről. Végső soron egy fogadás része volt, amelyet Christie a nővérével tett, miszerint ő is tud krimit írni. Poirot felbukkanása hab a tortán. Az Életemben az írónő meg is osztja velünk, hogyan találta ki alakját, de az egész regényt áthatja Christie akkori világa. Részint arról írt, amit ismert. A háború, a menekültek (ez esetben belgák), különböző gyógyszerek és persze a mérgek. Ugye emlékeztek, hogy Christie patikussegédként dolgozott?

A titokzatos stylesi esetben megvan a gyilkosság, a tettes fegyvere: egy gyorsan ölő méreg és egy rejtély... néhány apró rejtély, s az egyik már-már "a bezárt szoba" rejtélyére hasonlít (ezt Christie más regényeiben "tökéletesítette"). Poirot elmés, mint mindig, kicsit titkolózó, s kedves mindenkivel. Kitűnnek apró hóbortjai, és a regény végén még a szereplők sorsát is elrendezi. Itt tűnik fel először Japp felügyelő, és Poirot társa az elmaradhatatlan Hastings kapitány, aki folyamatos értetlenségével viszi végig a regényt. Lehet, hogy túl szigorú vagyok hozzá, de nem lopta be magát a szívembe. Talán ő képviseli a naivitást; gondolkozik, találgat, de másképp, mint Poirot, mondhatni felületesen. Christie pedig közben elterel; az Olvasónak vigyáznia kell, nehogy rossz irányba menjen.

 - [...] De nekünk még eszesebbnek kell lennünk, hogy ő ne is gyanítsa, hogy egyáltalán van eszünk.

Mindig is szerettem volna Christie első Poirot regényét elolvasni, és azt hiszem ezek után megpróbálok sorban haladni az írónő regényeiben. Ha így folytatom, akkor a következő... A titkos ellenfél.

 - [...] Olyan drága kis emberke! De igazán mulatságos. Az egyik nap levétette velem a brosstűmet, és megigazíttatta, csak azért, mert egy kicsit ferdén volt feltűzve.
Nevettem.
 - Igen, ez a mániája.

Ahogy én olvastam:
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalak száma: 258
Fordította: Dezsényi Katalin
Eredeti cím: The Mysterious Affair at Styles
Eredeti, első kiadás: 1920

A minden vasárnap jelentkező rovat címe: 'Monday to Sunday', azaz 'Hétfőtől vasárnapig'. Ebben a posztban, a hét lezárásaképpen felsorolom, hogy mit olvastam el, mivel haladtam tovább, mik a tervek a jövőhétre vonatkozólag!

A mai 'Hétfőtől péntekig' rovat nem lesz egy hosszú történet, bár a héten több könyvet is befejeztem, és két bejegyzés is felkerült. A két regény között - amelyekről a posztok szólnak - szinte mérhető a különbség. Az valószínű, hogy Kinget szívesebben olvasok, mint Brontë-t, de Charlotte sem okozott akkora csalódást.

• Charlotte Brontë: A különös tanítvány
• Stephen King: A búra alatt

A héten Agatha Christie első Poirot regényét is befejeztem, amelyről a jövőhéten szeretnék beszámolni. Ezeken túl most két Jane Austen mű van soron, az Értelem és érzelem, illetve az Emma. Két hét múlva pici belföldi utazásra megyek, ahová teljesen más olvasmányt tervezek, és izgatott is vagyok Harper Lee, Menj, állíts őrt! című regénye miatt, amelyet még a Könyvfesztiválon szereztem be. A terveimről egyenlőre ennyit. Mik a Ti terveitek? Mit olvastok jelenleg?

A héten befejezve:
Stephen King: A búra alatt
Agatha Christie: A titokzatos stylesi eset

Chester's Mill békés kisváros. Ezt legfeljebb Dale Barbara, iraki veterán, most gyorséttermi szakács vonná kétségbe, aki összetűzésbe keveredett a városka legnagyobb hatalmú emberének a fiával és a barátaival. Szerencséje volt, mert a rendőrfőnök nem a befolyásos apának hitt, hanem neki. De Barbie tanult a történtekből: úgy dönt, továbbáll. Olyan sok a hasonló kisváros, és közepesen sült hamburgert készítő szakácsra mindenhol szükség van. Számításába egyetlen hiba csúszik - a Búra, amely váratlanul, a derült égből ereszkedik alá, és elvágja Chester's Millt a külvilágtól. És ahogy az emberek lassan felfogják, hogy a láthatatlan, de nagyon is valóságos akadály ott van és ott marad, kiderül, hogy Chester's Mill nem is olyan békés hely.

Stephen King felejthetetlen figurákat teremt ebben a regényében is. A város három tanácsosa, a helyi újság szerkesztő-tulajdonosa, két lelkész - egy férfi és egy nő -, a városi kórház személyzete, a rendőrség állománya, mind fontos szerepet játszanak, ki jót, ki rosszat. És nincs mód elmenekülni a városból...

moly.hu

Nagyon kedvelem Stephen King hol horrorisztikus, hol drámai írásait. Azt hiszem nevezhetem a borzongatás egyik mesterének, bár regényei nem kizárólag erre épülnek. A mostani, két kötetes regény, A búra alatt is inkább a science fiction világába kalauzol.

A búra alatt könyveket még ajándékba kaptam, és jó ideig csak pihentek a polcomon, mielőtt nekiláttam volna az olvasásnak. Arra gondoltam, nem lesz egyszerű ezzel a két vaskos kötettel, de végül megérte. Valójában a regényből készült sorozat is közrejátszott abban, hogy nekiindultam. Nem részletezem a kettő közti különbségeket vagy hasonlóságokat, de számomra ismét bebizonyult, hogy a könyv jobb, mint a film (vagy sorozat).

Egy arisztokrata családból származó fiatalember sok hányattatás után Brüsszelbe kerül angoltanárnak. Milyen lesz a sorsa egy lányiskolában, ahol előkelő és gazdag csinosabbnál csinosabb növendékei próbálják magukba bolondítani? Ráadásul az iskola igazgatónője is el akarja csábítani, felhasználva egy szép és érett nő minden furfangját. A fiatalember már-már lángra lobban, amikor feltűnik az osztályban egy különös tanítvány...

Charlotte Brontë műve a XIX. századi Anglia hiteles korrajza, miközben egyedülálló módon száll szembe a viktoriánus társadalom megrögzött intézményeivel. A legidősebb Brontë nővér nagyszerű stílusban megírt regénye önéletrajzi ihletésű remekmű, amelyet a romantikus irodalmat kedvelők kötelező olvasmánykényt tartanak számon.

moly.hu

A különös tanítvány a második Charlotte Brontë regény, amit olvastam, és akaratlanul is próbáltam hasonlítgatni a kettőt. A Jane Eye hőse egy lány, fiatal nő, A különös tanítványé pedig egy fiatalember, William Crimsworth, aki Brontë tollából szerethető figura lett. A közös talán annyi, hogy mindketten valamiféle elnyomás elől "menekülnek". Bár számomra a történet elején Williamet túl lágyszívűnek, mondhatni feminin karakternek gondoltam, de továbbhaladva képes volt megváltoztatni a véleményemet. Az a bizonyos tanítvány, Mademoiselle Henri pedig illő párja; mindketten szerények, becsületesek, de meg vannak köztük a kellő különbségek is. Crimsworth egy szemlélődő karakter, aki kedvtelve találja ki a vele szemben álló gondolatait. Igaz, rövid időre őt is megbolondítják. Miután nem tudja eldönteni, milyen pályára lenne alkalmas, Brüsszelbe megy, amely elvarázsolja. Az agyzsibbasztó irodai munka után jót tesz a környezetváltozás, s hamar két munkahelyre is szert tesz: tanár lesz Monsieur Pele és Mademoiselle Reuter iskolájában. Megismeri a fiú- és lányintézetek szabályait, sőt feltérképezi a szép lányok seregét. De Williamre hatástalan a fiatal lányok pillantása.

 - [...] Börtönből szabadulok, zsarnokság alól. Azt hagyom itt, ami rosszabb mindennél, ami bárhol a jövőben várhat még rám: ne félj, nem jövök vissza.