Egy arisztokrata családból származó fiatalember sok hányattatás után Brüsszelbe kerül angoltanárnak. Milyen lesz a sorsa egy lányiskolában, ahol előkelő és gazdag csinosabbnál csinosabb növendékei próbálják magukba bolondítani? Ráadásul az iskola igazgatónője is el akarja csábítani, felhasználva egy szép és érett nő minden furfangját. A fiatalember már-már lángra lobban, amikor feltűnik az osztályban egy különös tanítvány...

Charlotte Brontë műve a XIX. századi Anglia hiteles korrajza, miközben egyedülálló módon száll szembe a viktoriánus társadalom megrögzött intézményeivel. A legidősebb Brontë nővér nagyszerű stílusban megírt regénye önéletrajzi ihletésű remekmű, amelyet a romantikus irodalmat kedvelők kötelező olvasmánykényt tartanak számon.

moly.hu

A különös tanítvány a második Charlotte Brontë regény, amit olvastam, és akaratlanul is próbáltam hasonlítgatni a kettőt. A Jane Eye hőse egy lány, fiatal nő, A különös tanítványé pedig egy fiatalember, William Crimsworth, aki Brontë tollából szerethető figura lett. A közös talán annyi, hogy mindketten valamiféle elnyomás elől "menekülnek". Bár számomra a történet elején Williamet túl lágyszívűnek, mondhatni feminin karakternek gondoltam, de továbbhaladva képes volt megváltoztatni a véleményemet. Az a bizonyos tanítvány, Mademoiselle Henri pedig illő párja; mindketten szerények, becsületesek, de meg vannak köztük a kellő különbségek is. Crimsworth egy szemlélődő karakter, aki kedvtelve találja ki a vele szemben álló gondolatait. Igaz, rövid időre őt is megbolondítják. Miután nem tudja eldönteni, milyen pályára lenne alkalmas, Brüsszelbe megy, amely elvarázsolja. Az agyzsibbasztó irodai munka után jót tesz a környezetváltozás, s hamar két munkahelyre is szert tesz: tanár lesz Monsieur Pele és Mademoiselle Reuter iskolájában. Megismeri a fiú- és lányintézetek szabályait, sőt feltérképezi a szép lányok seregét. De Williamre hatástalan a fiatal lányok pillantása.

 - [...] Börtönből szabadulok, zsarnokság alól. Azt hagyom itt, ami rosszabb mindennél, ami bárhol a jövőben várhat még rám: ne félj, nem jövök vissza.

Annyi bizonyos, hogy számomra nem lesz kedvenc olvasmány A különös tanítvány, bár az kifejezetten tetszett, hogy az írónő ismét saját életéből csempészett a történetbe. Iskolák, tanár-tanítvány viszony, de például előkerül egy iskolaalapítás ötlete, amely foglalkoztatta a Brontë nővéreket is. Eszünkbe juthat Charlotte állítólagos vonzalma Constantin Héger iskolaigazgató iránt, illetve Brüsszel megelevenítése (itt volt Héger intézménye), amelyet Charlotte legalább annyira csodálhatott, mint William a regényben. Talán Brontë e történetben feszegette egy tanár és diák kapcsolat lehetőségét? A regény továbbá bepillantást enged kicsit az angolok, kicsit a franciák és kicsit a hollandok viselkedésébe. (A sok francia mondat, kifejezés néha kifogott a magamfajtán, akinek sajnos nincs érzéke a francia nyelvhez.)

 - Maga ideálnak nevezi; de látja, itt az árnyéka, márpedig árnyék nélkül anyag nem lehetséges.

Különösen kedvenc karakterem nem lett, de a főszereplőkön kívül a vidám Hunsden, William újdonsült barátja az  aki fontos még. Laza modorú, gondtalan fiatalember, aki szinte teljes ellentéte Williamnek, mégis egész jól megértik egymást. Bárdolatlan tanácsaival néha terelgeti Williamet, egyik vagy másik irányba, bár főhősünk mindig maga dönt.

[...] ő lett az életem legnagyobb kincse.

A különös tanítvány nem egy szenvedélyes szerelmi történet, inkább békésnek mondanám, az egész mondanivalót nyugalom veszi körül, bár azért itt is - mint minden romantikus regényben - akadályok gördülnek a szerelmesek elé. Az érzés szinte észrevétlenül bukkan fel, de talán első látásra is ott volt. Mivel Charlotte Brontë nem írt sok könyvet, ezért mindenképpen elolvasandó, hogy képet kaphassunk gondolatairól. De kíváncsi vagyok, nektek melyik a kedvencetek az írónőtől?

Ahogy én olvastam:
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2006
Oldalak száma: 360
Fordította: Bányay Geyza, Gellért György
Eredeti cím: The Professor
Eredeti, első kiadás: 1857