Tíz ember, egy sziget. Tíz, egymástól különböző, egymást alig ismerő ember. Egy bíró, egy tornatanárnő, egy kapitány, egy vénkisasszony, egy tábornok, egy orvos, egy playboy, egy volt nyomozó és egy idős házaspár. A Néger-sziget újdonsült lakói egytől-egyik letűnnek a színről, s velük egy-egy néger figura is eltűnik. Vajon marad a figurákból? Agatha Christie már többféle címmel megjelent regényét szerda este fejeztem be. Már ideje volt elolvasnom, két okból is: Christie "rajongóként" és azért, mert már klasszikusnak számít.

Őszintén megmondva, nem szoktam Nintendóval játszani. Régi emlék még a Super Mario, azt szerettem annak idején. Neverr (Fancsali olvas) viszont meghívott, hogy töltsem ki ezt a könyves taget, és örömmel teszem. Lássuk a 13 pontot!

1. NES (Nintendo Entertainment System) - Egy klasszikus, amit el szeretnél olvasni.
Most olvasok Jókai Mór könyveket, viszont rengeteg klasszikus van, amit szeretnék elolvasni, például a Bronté nővérek könyveit említeném.

2. SNES (Super Nintendo) - Egy folytatás, amit jobban szerettél, mint az előző köteteket.
Ilyen esetre nem emlékszem...

3. Nintendo 64 - Egy könyv, ami megváltoztatta a világnézetedet.
Húú, sok könyv van, mert szinte bármelyikből tanulhat az ember valami újat, és ezzel a nézete is változhat. De talán a gyerekkori könyveimre tudok így gondolni.

4.Gamecube - Egy népszerű könyv, ami neked annyira nem tetszett.
Ez egy nehéz kérdés, mert mostanában nem olyat olvasok, ami éppen aktuálisan közkézen forog. Viszont talán Stephen King regénysorozatát tudnám megemlíteni, A Setét Tornyot. Az elsőig jutottam csak...

A 'Karakteres péntek' ezúttal két fiatal, bátor és - mondhatjuk - igazán belevaló főszereplőt mutat be nektek. Vagyis lehet, hogy már nem kell őket bemutatni, sokan ismeritek őket: egyikük - a hölgy - fejvadász, általában szingli, a másik pedig egy "rendes" tolvaj és önjelölt nyomozó.

Agatha Christie-nél mindig jelen vannak bizonyos eszközök, amelyeket tárházából felhasznált. Bizonyos karakterek, vissza-visszatérő szereplők, gyilkossági módok. Viszont a gyilkosságok helyszínei elég változatosak. Tehát egy Christie olvasónak mindig van valami ismerős a történeteiben - ha más nem Poirot vagy Miss Marple. A barna ruhás férfi is ilyen, keveréke az ismerősnek és az ismeretlennek.

A barna ruhás férfi történetét a főhősnő, Anne Beddingfeld meséli el. A könyv egyik részében az ő szavait olvashatjuk, a másikban pedig Sir Eustace Pedler parlamenti képviselő visszaemlékezéseibe pillanthatunk bele. Mindketten az események sűrűjébe kerültek. Anne félig árva, tudós apja nevelte, akivel sosem álltak igazán közel egymáshoz. Amikor a férfi meghal, Anne Londonba utazik. Mindig is erre vágyott: utazgatni, ismeretlen tájakat megismerni, kalandokba keveredni. Első kalandjában szemtanúja lesz egy férfi véletlen halálának. Sőt egy furcsa cédulához is hozzájut, amelyen számára még érthetetlen számok és valamilyen név szerepel. Különös összefüggéseket vesz észre, ami másnak elkerülné a figyelmét. Anne-nek kitűnő megérzései vannak, viszont a rendőrség nem kíváncsi ezekre. Így saját nyomozásba kezd, mert szerinte a férfi megrémült valamitől. Anne-t a szálak egy régi házhoz vezetik, Sir Eustace Pedler tulajdonához, ahol nemrég holtan találtak egy fiatal nőt. Mi köze mindehhez Pedlernek és titkárának? A meggyilkolt nőt egy "barna ruhás férfival" látták utoljára, tehát ő lehet a gyilkos. De vajon kicsoda? Anne-nek ugyan nincs túl sok pénze, egyenlőre szövetségese sem, de felszáll egy hajóra, amely az ismeretlen Afrika felé tart. Megismerkedik a társaságkedvelő Mrs. Blairrel, a hallgatag Race ezredessel, a furcsa tiszteletessel, sőt a hajón tartózkodik Sir Pedler is, immáron két titkárával. Ki nem az, akinek mondja magát?

Ez a hét a változások hete volt. Részben, mert nem sikerült annyi bejegyzést közölnöm, mint amennyit szerettem volna. Ennek igen egyszerű oka van: több olvasnivalót vállaltam, és egyenlőre nem haladok úgy, ahogy korábban. A szokásos pénteki bejegyzés is kimaradt, de jövőhéten lesz ismét Karakteres péntek.

A múlthéten említett olvasmányokat leszámítva a könyvtárban járva kikölcsönöztem többek között három Agatha Christie regényt: A barna ruhás férfi, Találkozás a halállal, Tíz kicsi néger. Utóbbinak örülök a leginkább. A molyos kihíváshoz már csak három regény szükséges, és korábban másokat választottam, de alkalmazkodni kell a könyvtár kínálatához is. A Tíz kicsi néger pedig a legjobb Christie regények között van.

A héten befejeztem Jókai Mór Kárpáthy Zoltánjának első kötetét, amelyről írtam is. A barna ruhás férfinak pedig túl vagyok a felén. Annyit mondok, nagyon kalandos történet, - nem hiába - egy kalandornő a főhőse. :) Jövőhéten lesz róla poszt, és remélem egy másik Christie könyvről, vagy a Kárpáthy Zoltán második kötetéről is. Párhuzamosan haladok mindegyikkel.

Mára egyenlőre ennyi, legyen kellemes napotok! :)

A héten befejezve:
Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán I.

A könyvtárból:
Agatha Christie: A barna ruhás férfi
Agatha Christie: Találkozás a halállal
Agatha Christie: Tíz kicsi néger
Francois Truffaut: Hitchcock

Ti hogy töltöttétek a hetet?

Szabad akaratból, és egy molyos kihívás miatt elkezdtem kötelező olvasmányokat olvasni. Jókai Mórtól Az arany embert választottam ki egyiknek, de mivel nemrég láttam a Kárpáthy Zoltánt filmen, kedvet kaptam ehhez is. Jókai ezen regénye ugyan nem kötelező olvasmány, de kezdetnek jó.

Gyerekkoromból nem sokra emlékszem Jókai Mórról (1825 - 1904). Olvastam persze tőle, de vajmi kevés emlékem maradt meg. Az arany ember volt, vagy A kőszívű ember fiai? Az hiszem, inkább az utóbbi. Célom újraolvasni ezt is, de inkább mással kezdek bele eme "kalandba". Kortársaimhoz hasonlóan - és gondolom így van ez manapság is - Jókai nem volt a kedvencem (tisztelet a kivételnek, mert biztos van, akinek ő a favorit). Annak viszont nem vagyok a híve, hogy rövidítésekben olvassuk el regényeit (bár elismerem, volt olyan kötelező, amelynél ezt megszegtem). A Kárpáthy Zoltán is egy Jókaitól megszokott, bár talán könnyedebb regény. Az Egy magyar nábob folytatása. Szereplői gavallérok, földbirtokosok, gazdák. Feltűnik a romantikus szerelem, a hősiesség, az önfeláldozás, és a kapzsiság is. Jelenleg régi, háromkötetes változatban olvasom, ezért három bejegyzésre osztom a taglalását. Ma befejeztem az első kötetet.

[...] semmiből lenni valamivé! önsorsát teremteni az embernek; becsülettel, önérzettel jutni oda, hova másokat megnevezhetlen utak vezettek, vagy ahova mást születése helyezett. Érzé tán magában, hogy ő is képes volna arra, s szinte szégyenlé, hogy oly gazdag, mert sohasem fogja tudhatni, hogy mi annak az értéke, ami a szíven belül van.

A bűvös 13. 'Hétfőtől vasárnapig' a rovatban :) Ezen a héten azt hiszem jó sokat vállaltam, de nem bánom. Gondolok itt az elkezdett könyvekre. Ugyanis az olvasólistámon van most a Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!, a Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán és Az aranyember, illetve Bradányi Iván Audrey Hepburn életrajza még mindig. Egyenlőre az első kettőt "viszem" folyamatosan. A Ne bántsátok a feketerigót jobban tetszik, Jókai regénye nyilván más nyelvezetű ettől, és rég olvastam hasonlót, úgyhogy hozzá kell szoknom. Mintha ismét középiskolás lennék :)

Ezek a könyvek - az Audrey Hepburn életrajzot kivéve - mind az otthoni polcokról kerültek le, viszont jövőhéten megyek megint a könyvtárba, ahonnan egy Agatha Christie regényt kölcsönzök majd ki, illetve helyben olvasva belekezdtem A film krónikája című kötetbe, amely borzasztó vastag, súlyra sem könnyű, de nagyon érdekes.

A héten sikerült beszereznem egy saját könyvet is, amely kriminovellákat és meghökkentő történeteket ígér. Majd meglátjuk, de sajnos egyenlőre félre kell tennem. Több könyv most nem fér bele.

Kellem vasárnapot mindenkinek!

A héten befejezve:
Agatha Christie: Harmadik lány

Saját beszerzés:
Gyürk Sarolta: A kút - Meghökkentő történetek, kriminovellák

Nektek hogyan telt el a hét? Jutott idő az olvasásra? Mi a helyzet a kötelező olvasmányokkal (akinek van)?

Az eredetileg 1966-ban megjelent Harmadik lány (vagy A harmadik lány) című Christie regényt sikerült befejeznem tegnap. Poirot történet megint, az egyik kedvenc nyomozómé.

Poirot éppen kedvencét, egy csésze csokoládét iszogat, amikor beállít hozzá egy fiatal lány, aki úgy hiszi, gyilkosságot követett el, de nem tudja. Miután hirtelen elviharzik, és jól megsérti Poirot-t, a nyomozót felettébb érdekelni kezdi az ügy. Ezután régi barátja, az írónő Mrs. Ariadne Oliver hívja fel, aki - minő véletlen - ismeri a Poirot-nál járt lányt. Ketten egyre többet derítenek ki a lányról, családjáról és környezetéről. Megtudják, mennyire nehéz volt a gyerekkora, megismerkednek az apjával, a mostohaanyjával és a barátjával. Ellátogatnak oda is, ahol lakott, két másik lánnyal együtt, akik azonban nem voltak barátnők, nem avatkoztak egymás dolgába. A lány, Norma eltűnik, de senki nem tud semmit. Poirot pedig keresi a holttestet, merthogy a lány gyilkosságot említett, de akkor holttestnek is kell lennie...

A 'Kezdet és vég' rovat első bejegyzése rég született, így gondoltam, itt az ideje folytatni. Ezúttal egy olyan könyv első és utolsó sorait, bekezdéseit hoztam, amely szintén az egyik kedvencem. A történet Franciaországban játszódik, méghozzá az 1800-as évek bohém Párizsában.

A minden vasárnap jelentkező rovat címe: 'Monday to Sunday', azaz 'Hétfőtől vasárnapig'. Ebben a posztban, a hét lezárásaképpen felsorolom, hogy mit olvastam el, mivel haladtam tovább, mik a tervek a jövőhétre vonatkozólag.

Ismét eltelt egy hét, több kevesebb sikerrel. Örülök, hogy a héten két könyvet is be tudtam fejezni, az egyik a Huckleberry Finn kalandjai Mark Twaintől, a másik pedig A Hét Számlap rejtélye Agatha Christie-től. Utóbbiról ma írtam bejegyzést. Ezeken kívül a 'Karakteres péntek' egy újabb darabja született meg.

Nemsokára kezdődik a szeptember, és ahogy már említettem, át fog alakulni az oldal. Semmi drasztikus dolog, csak a design fog változni, és a heti posztok. A 'Monday to Sunday' valószínűleg marad, a pénteki bejegyzésekkel viszont más lesz a helyzet. Szeretnék többet is olvasni, azonban ez a lazább nyár után nem tudom, hogy lesz lehetséges. Mindenesetre megteszem a tőlem telhetőt, hogy decemberig befejezzem a Moly kihívását Christie könyveire vonatkozóan. Erre minden jel szerint meg van az esélyem. Ma kezdtem el a Harmadik lány című regényét, és ha ezzel végzek, akkor már csak három könyv van vissza. :) Ez lenne az első plecsnim, és Christie-t is szeretem. Olyan regényeit olvastam mostanában, amelyekről nem is hittem volna, hogy egyhamar a kezembe kerülnek. Lévén Poirot párti vagyok, de Miss Marple, Battle felügyelő, s egyéb könyveket is olvastam az elmúlt hónapokban.

Nemsokára kezdődik az iskola is, de ezt nem riogatásnak szánom. Én is visszaülök (remélem) az iskolapadba megint, úgyhogy az olvasás mellett tanulni is kell majd, plusz a munka. A következő hónapban/hónapokban a Christie könyvek mellett életrajzokat tervezek elolvasni, és olyan regényeket, amelyekben nagy szerepet kap az iskola. Gondolok itt Szabó Magda Abigéljére, egy-két kötelező olvasmányra, mint A Pál utcai fiúk (amely újraolvasás lenne). De A két Lottihoz is kedvet kaptam; nemrég néztem meg filmen, és elfogott a nosztalgia.

Tehát a tervek meg vannak, és mindezekről bejegyzéseket is szeretnék írni. A könyvtárak is hamarosan kinyitnak, lesz mit kölcsönözni. Mára ennyi. Mindenkinek kellemes vasárnapot, és a jó idő kiélvezését kívánom!

Nektek hogy telt el ez a hét?