A múltheti kimaradás után ismét itt a 'Hétfőtől vasárnapig' rovat. Szerdán felkerült az utolsó Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán kötet értékelése, majd pénteken egy új rovattal érkeztem, 'Fedőlap' címmel, és a téma a péntek 13-a volt.

Ugyanúgy pénteken voltam egy könyves és filmes programon, az Art+ Cinema moziban, amely nemrég nyílt. Jövőhéten érkezik erről egy kis élménybeszámoló. Az innen származó, most megjelenő könyvet pedig (A horrorfilm - Válogatott tanulmányok) már el is kezdtem olvasni. Mellette tervezem Az arany embert Jókaitól (ami elég lassan megy), illetve A Pál utcai fiúkat, ha megtalálom, mert biztos meg kell lennie az itthoni polcon, csak elbújt.

Jövőhéten könyvtárat is látogatok, reményeim szerint, bár hozni nem nagyon fogok, amíg be nem fejeztem az eddigi vállalásokat. Mára ennyi, nektek kellemes estét!

Új rovat indul 'Fedőlap' címmel, amely időközönként fog előbukkanni a blogon. Mint gondolom sokan - köztük én is - szeretitek a könyvborítókat. Egy hatásos borítótól persze nem biztos, hogy olvasható az adott könyv, de egy csúnyácska külső is leronthat egy jó könyvet (ez nem jelenti azt, hogy már el se olvassuk!). A következő rovatban borítókat fogok megmutatni, különböző, adódó témák, érzések szerint.

A mostani apropó november 13-a, péntek. Összeválogattam néhány sötét, "ijesztő", horror borítót, de a Pinteresten még találtok párat. Jó nézegetést és szerencsés napot! :)

Brenna Yovanoff: Az elcserélt

Újabb Kárpáthy Zoltán kötet olvasásával lettem gazdagabb, és ezzel be is fejeztem eme regényt. Hosszú volt, így azért örülök neki, de élménynek is tekintem.

Az utolsó kötet körülbelül három részre oszlott. Kezdetben az Olvasó "megszemlélheti", ahogy Maszlaczky úr, büszkesége teljes tudatában bejárja a megszerzett Kárpáthy uradalmat. Végigjárja a korábban Zoltán által lakott kastélyt, és parancsolgatni próbál. Számításába azonban némi hiba csúszik: a személyzet nagy része elpárolog. Másnapra érkezik Kőcserepy úr a családjával, vendégekkel, s amikor nem azt kapják, amit vártak, Maszlaczky úr némileg veszít tisztes helyzetéből. Sőt, a későbbiekben porul is jár. Zoltán viszont visszakapja családját, ha már oly kedves lakhelyét elvesztette.

Hallhatá, érezheté, mennyire szerettetik; nem volt előtte titok, sőt hit és való, hogy egy drága szívet bír, mely gazdag szerelemben és hűségben, s azt tőle senki el nem rabolhatja ez életben.

A hét nyugodtabban telt, mint az eddigiek, és ez főként az őszi szünetnek köszönhető. A blogra ennek ellenére nem került fel sok bejegyzés, mert folyamatosan olvasom Jókai Mór Kárpáthy Zoltán című regényét, de még nem végeztem vele.

A héten azonban ismét eljutottam a könyvtárba, ahol nem bírtam otthagyni néhány életrajzi kötetet. Az elsőbe bele is kezdtem, vékony kis darab. Lesz mit olvasni az elkövetkezendőkben, sőt az otthoni polcokról is.

Kellemes vasárnapot mindenkinek, és jó pihenést!

Könyvtárból:
Balogh Gyöngyi: Humphrey Bogart
Robert Von Rimscha: A Kennedy család

Üdv! Ezúttal egy rövid köszöntéssel érkeztem. Boldog Halloween-t mindenkinek, és kellemes szórakozást! Holnap érkezem a szokásos bejegyzéssel!

Nagyon gyorsan eltelt ez a hét, ahhoz képest, hogy nemrég írtam az előző 'Hétfőtől vasárnapig' bejegyzést. Amit akkor "ígértem" sikerült betartanom, és ennek örülök. Tegnap írtam Jókai Mór Kárpáthy Zoltán című regényének második kötetéről. Még egy hátra van. Közben belekezdtem Az arany emberbe is. Rögtön tengernyi tájleírás leírás... Nem baj, azért folytatom!

A héten másik könyvbe nem kezdtem bele, és nem valószínű, hogy jövőhéten fogok, mivel most úgymond Jókai hetek következnek. Azután tervezem még A Pál utcai fiúkat és az Abigélt párhuzamosan. Utóbbit már nagyon várom *.*

Pénteken készült egy szokásos bejegyzés, az Őszi könyves taggel érkeztem, amelynek kitöltését különösen élveztem. Ez volt az egyik legjobb tag, amit eddig kitöltöttem.

Mára ennyi, jövőhéten is igyekszem egy-két bejegyzést írni. Addig is kellemes vasárnapot mindenkinek! :)

Nektek hogy telt a hét?

A mai napon végre sikerül az utolsó oldalig bezárólag végigolvasni a Kárpáthy Zoltán második kötetét. Az elsőről korábban, szeptember közepén írtam. A második könyv már nehezebb falat volt, de előbb következzen a történet folytatása dióhéjban.

Az első kötet végén Kárpáthy Zoltán - nagy bánatára - kénytelen elhagyni családját, és Pestre költözik. A folytatás itt veszi fel a fonalat, de közben eltelt bizonyos idő. A kötet nagy része nem is ezzel foglalkozik, hanem a nagy pesti árvíznek szenteli a figyelmet, amely 1838-ban érkezett. Az író leírja hőseink, Zoltán, az ügyvéd Maszlaczky, és a Kőcserepy család - főleg a szegény Vilma - kalandjait a borzalmak idején. A város ilyenkor is "több részre szakad". Van, aki csak saját magát menti, van, aki akár az életét is kockára teszi, hogy másokat kiszabadítson a víz fogságából. És van olyan ember is, mint Maszlaczky Gábor, aki előre látva a veszedelmet, szövetkezik egy csónakossal. Mint mindenből, az árvízből is hasznot akar húzni. A sors azonban nem mindig kegyes hozzá sem, s akad, aki borsot tör az orra alá.

Kövér, borotvált arcú úriember, egy szál frakkban, mely a hasán elül nem akar összeérni, orcájának két domborulata oly kövér, hogy szinte elvész közötte a kis tömpe orr, mely lyukaival előre áll, mintha ő segítene a szemeknek nézni, melyek szintén hasonló sorsban részesülnek, a nagy kövérség miatt alig adódván nekik hely, ahol mozoghassanak. Csak a száj nem engedte magát kiszoríttatni helyéből, bár kétoldalt sáncot képez mellette a pofakövérség, melyen túl nőni nem szabad, de alá és felfelé annál több meg van neki engedve, kétfelé dudorodva, mint egy-egy kolbász.

Rég volt már könyves tag, és az, amelyikre rátaláltam, pont illő. Az őszi könyves tagre Mark, the booker blogján leltem.

A hét számomra ismét elég hosszú volt - nem tudom, Ti hogy vagytok vele. Azért volt sikerélményem is, az olvasásban is. Befejeztem Bradányi Iván Audrey Hepburn életrajzát, értékelést tegnap írtam róla. A továbbiakban gőzerővel haladok Jókai Kárpáthy Zoltán című regényével, már csak azért is, hogy "letudhassam". Ez lehet, hogy csúnya szó erre, mert egyrészt szívesen olvasom (ha nem így lenne, már abbahagytam volna), de a második kis könyv unalmasabbra sikerült. A háromnegyede után jött az a rész, amely már tartogat "izgalmakat". Jövőhéten remélem tudok is írni róla.

Most sajnos nincs napsütés, inkább köd, de remélem kicsit jobb kedvünk lesz ettől a képtől.

Könyvtárba is sikerült eljutnom a héten, és összeszedtem pár könyvet, bár az olvasásukba egyenlőre még nem kezdek bele. Alább láthatjátok a listát. Szerettem volna még többet is kikölcsönözni, csak nagy bánatomra sem A segítség, sem a Jurassic Park nincs meg abban a könyvtárban, ahová beiratkoztam. Sajnálatos.

Mára ennyi. Megpróbálok olvasni is valamennyit a tanulás mellett. Nektek kellemes vasárnapot kívánok! ;)

A héten befejezve:
Bradányi Iván: Római vakáció - Audrey Hepburn életrajza

Könyvtárból:
Bradányi Iván: Grace Kelly
Szabó Magda: Abigél

Régóta forgattam már ezt a könyvet, de csak azért szakadt meg időről-időre az olvasása, mert más könyvek kerültek éppen az előtérbe. Mindig is szerettem életrajzokat olvasni. Egyik olvasmányosabb, másik kicsit szárazabb, de mindig próbáltam olyan ember életéről olvasni, akit érdekesnek tartok, valamilyen szempontból. Másképp - ugye - nem is érdemes. Legutóbb Agatha Christie volt ilyen.

Audrey Hepburn-ről korábban csak annyit tudtam, hogy egyik kedvenc régebbi filmem szeleburdi főszereplője; ez az Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany's; 1961). Emellett láttam a Római vakációban (Roman Holiday; 1953) és a My Fair Lady-ben (1964) is, számomra azonban az Álom luxuskivitelben Holly Golightly-ja maradt. Érdekelt azonban maga a személyisége, nem csak a szerepe, a színésznő, hanem az ember. Hallottam róla, hogy nem volt mindenkivel nyílt, sőt olykor teljesen visszahúzódó lett. Bradányi Iván dalszövegíró, műfordító, író könyvében rávilágít néhány részletre az emberről, Audrey Hepburn-ről.