Az angol tehetség - Charles Dickens élete - 2. rész

1836-ban Charles feleségül vette Catherine Thomson Hogarthot, Egy rövid nászutat követően visszatértek a Furnival's Inn beli lakásba. Első gyermekük, Charley 1837-ben született (még kilenc gyermek), és a család egy bloomsbery-i házba költözött. Dickens öccse, Frederick és Catherine testvére, Mary is náluk lakott. Dickens ragaszkodott Mary-hez, de még '37-ben elhunyt rövid betegséget követően.

Írói sikerei tovább folytatódtak. Sorra jelentek meg művei, például a Nicholas Nickleby (1838 - '39). Magánéletével már nem volt minden rendben. Előfordult, hogy másik nővel flörtölt. 1841-ben két hónapra Skóciába ment, majd feleségével Amerikába utazott. Angliában hagyott gyermekeikről addig Catherine másik testvére, Georgina gondoskodott. Georgina egészen Dickens haláláig a családdal maradt mint házvezetőnő, szervező, tanácsadó és barát. Amerikában is aktívan munkálkodott.

Angliába visszatérve elkezdte írni első karácsonyi történetét, a Karácsonyi éneket (A Christmas Carol), majd amelyet a The Chimes (1844) és a Tücsök szól a tűzhelyen (The Cricket on the Hearth; 1845) követett. Közben Olaszországba, majd Svájcba utazott.

1851-ben a Tavistock House-ba költözött, ahol megírta az A puszta ház / Örökösök (Bleak House; 1852 - '53) című regényét. Ezt követte a Nehéz idők (Hard Times; 1854) és a Kis Dorrit (Little Dorrit; 1856). Ebben az időben sokat dolgozott Wilkie Collins íróval. 1857-ben Dickens színésznőket szerződtetett egy közösen megírt darabjukhoz (The Frozen Deep), s beleszeretett egyikükbe, Ellen Ternanban. Döntése kirívó volt abban az időben: a 45 éves író elvált feleségétől a mindössze 18 éves lány miatt. Az 1858-as váláskor Catherine egy gyermeküket vitte magával; a többiek Charlesszal és Georginával maradtak.

Eközben nyilvános felolvasásokat tartott, támogatta az egyik kórházat, amely pénzügyi válságba került. Válását követően ismét utazgatott (Anglia, Skócia, Írország) és újságírói munkáival fogalakozott. Ez szinte kimerítette, így a következő évtizedben csak két regényt írt. 1859-ben készült el a Két város regénye (A Tale of Two Cities) című regénye, majd 1861-ben a Nagy várakozások (Great Expectations). Ellen Ternannal való kapcsolatáról nem tudni biztosat, mivel a hölgy elégette vele való levelezését. Viszont Dickenst ebben az időben kezdték érdekelni a paranormális jelenségek, s korai tagja lett a The Ghost Club-nak.

1862-ben utazást tervezett Ausztráliába, és egy útikönyv készítését, de végül ez meghiúsult. 1865-ben, miközben Ellen Ternannal Párizsból tartottak hazafelé, vonatszerencsétlenség (Staplehurst) történt. A híd, amelyen áthaladtak, javítás alatt állt. Több kocsi lezuhant. Dickens segített a sérülteken.

Az 1850-es évek végén fontolgatta, hogy visszatér Amerikába, de az 1861-ben kezdődő polgárháború késleltette terveit. Körülbelül két évvel a háború végét követően, 1867-ben útnak indult Amerika felé. Bostonban megismerkedett többek között Ralph Waldo Emersonnal, Henry Wadsworth Longfellow-val és James Thomas Fieldszel. Bostonban és New Yorkban is tartott felolvasásokat.

1868 és '69 között búcsú felolvasásokat tartott Angliában, Skóciában és Írországban. Amikor 1869 áprilisában rosszul lett, orvosa tanácsára nem folytatta az utazást. Utolsó regényén kezdett dolgozni, amely a The Mystery of Edwin Drood címet kapta. Miután visszanyerte erejét, orvosa beleegyezésével folytatta a felolvasásokat. Májusban tartotta utolsó estjét. 1870. június 8-án agyvérzést kapott otthonában, és eszméletét sem nyerte vissza. Másnap hunyt el. Akarta az volt, hogy egyszerű szertartással temessék el.

Charles Dickens rendkívüli tehetségű író volt, akit felettébb érdekelt a munkásosztály és az elnyomottak sorsa. Legtöbb regényében is ezt a világot próbálta megjeleníteni, hátborzongató sikerrel. Gazdag élettapasztalatra tett szert 58 éve során.