A női sorsok ismerője

Jelenleg egyik olvasmányom Szabó Magda Abigélje. Az írónő annyi átéléssel szól a leánynevelő intézetekről, hogy haladva a történetben, kezdem sejteni, ez nem véletlen. Ismernie kell ezt a világot...

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Édesanyja Jablonczay Lenke, édesapja Szabó Elek. Mindketten műveltek voltak; apja zenével foglalkozott, anyja írással is. A gimnáziumot a debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetben (ma: Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma) végezte; itt érettségizett le 1935-ben. Ezután továbbra is szülővárosában maradt, s beiratkozott a Debreceni Egyetemre, ahol latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett (1940).

Nagyon boldog gyerek voltam. - In memoriam Szabó Magda

Kezdetben a debreceni iskolában tanított, majd 1945-ig Hódmezővásárhely leánygimnáziumában. Ekkor lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tagja. 1949-ben bocsátották el állásából, s még az odaítélt Baumgarten-díjat is visszavonták tőle.

1947-ben feleségül ment egy íróhoz, Szobotka Tiborhoz (35 évig, a férfi haláláig tartott a házasság), s ekkoriban jelentette meg első versesköteteit. Elbocsátása után nem publikálhatott egészen 1958-ig, de közben folytatta az írást, sőt áttért a regényírásra. Ezen idő alatt tanárként dolgozott Budapesten.

1958-ban jelent meg Mondják meg Zsófikának című ifjúsági regénye, majd a Freskó, és Az őz (1959) hoztak számára igazi ismertséget. Ezt követően már csak az írással foglalkozott. Több önéletrajzi ihletésű műve született, amelyekben a korabeli debreceni életet és saját gyermekkorát tárja az olvasó elé (Ókút, Régimódi történet). Regényeiben női sorsokat és emberi kapcsolatokat elemez. A Mondják meg Zsófikának című ifjúsági írását több hasonló követte: Álarcosbál (1961), majd az egyik legismertebb, az Abigél (1970).

Az ember nem szereti, ha saját maga van a boncasztalon. [...] De az, hogy elmondjam az otthonom titkait, vagy elmondjam a saját személyes gyerekkori titkaimat, ahhoz meg kellett öregedni. - In memoriam Szabó Magda

1985-től a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke lett. 1993-ban díszdoktori kitüntetést kapott, és Debrecen városának díszpolgára lett. Továbbá az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi Művészeti Akadémia tagja volt. Élete során több díjat is kiérdemelt: József Attila-díj, Kossuth-díj, Csokonai-díj, Nemes Nagy Ágnes-díj, Femina-díj, Prima Primissima-díj...

2007. november 19-én hunyt el Kerepes városi otthonában. Az író, költő, műfordító műveit több nyelvre lefordították és kiadták, többet pedig megfilmesítettek, mint például az Abigélt, a Tündér Lalát, a Régimódi történetet, vagy Az ajtót.

Verseskötetei és egyéb:
Bárány (1947)
Vissza az emberig (1949)
Ki hol lakik (1957)
Bárány Boldizsár (1958)
Neszek (1958)
Marikáék háza (1959)
Vörös tinta (forgatókönyv; 1959)
Hullámok kergetése (útijegyzetek; 1965)
Zeusz küszöbén (útijegyzetek; 1968)
Szilfán halat (1975)
Kívül a körön (esszék, kritikák; 1980)
Megmaradt Szobotkának (emlékezések; 1983)
Az öregség villogó csúcsain (műfordítások; 1987)
Záróvizsga (esszék, tanulmányok; 1987)
A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok; 1992)
A lepke logikája (tanulmányok; 1996)
Merszi, Möszjő! (publicisztikai írások; 2000)
Békekötés (hangjátékok; 2006)
Örömhozó, bánatrontó - Levelek a szomszédba (posztumusz; 2009)
Drága Kumacs! - Drága Haldimann Évának (posztumusz; 2010)
Liber Mortis (napló; 2011)

Regényei:
Mondják meg Zsófikának (1958)
Freskó (1958)
Sziget-kék (1959)
Az őz (1959)
Disznótor (1960)
Álarcosbál (1961)
Születésnap (1962)
Pilátus (1963)
A Danaida (1964)
Tündér Lala (1965)
Mózes egy, huszonkettő (1967)
Katalin utca (1969)
Abigél (1970)
Ókút (1970)
A szemlélők (1973)
Régimódi történet (1977)
Az ajtó (1987)
A pillanat (1990)
Für Elise (2002)

Elbeszélései:
Alvók futása (1967)
Mézescsók Cerberusnak (1999)

Drámai művei, színművei:
Kígyómarás (1960)
Eleven képét a világnak (1966)
Fanni hagyományai (1966)
Kiálts, város! (1971)
Az órák és a városok (1975)
Az a szép, fényes nap! (1976)
Erőnk szerint (1980)
Béla király (1984)
Szüret (1996)
A csekei monológ (1999)
A macskák szerdája (2005)

(forrás: wikipedia.org, Internet, In memoriam Szabó Magda)