Agatha Christie: Harmadik lány

cover22_third_girl02.jpgAz eredetileg 1966-ban megjelent Harmadik lány (vagy A harmadik lány) című Christie regényt sikerült befejeznem tegnap. Poirot történet megint, az egyik kedvenc nyomozómé.

Poirot éppen kedvencét, egy csésze csokoládét iszogat, amikor beállít hozzá egy fiatal lány, aki úgy hiszi, gyilkosságot követett el, de nem tudja. Miután hirtelen elviharzik, és jól megsérti Poirot-t, a nyomozót felettébb érdekelni kezdi az ügy. Ezután régi barátja, az írónő Mrs. Ariadne Oliver hívja fel, aki - minő véletlen - ismeri a Poirot-nál járt lányt. Ketten egyre többet derítenek ki a lányról, családjáról és környezetéről. Megtudják, mennyire nehéz volt a gyerekkora, megismerkednek az apjával, a mostohaanyjával és a barátjával. Ellátogatnak oda is, ahol lakott, két másik lánnyal együtt, akik azonban nem voltak barátnők, nem avatkoztak egymás dolgába. A lány, Norma eltűnik, de senki nem tud semmit. Poirot pedig keresi a holttestet, merthogy a lány gyilkosságot említett, de akkor holttestnek is kell lennie...

A regény címe arra utal, amikor néhány lány, általában hárman összeköltöznek egy lakásba, hogy könnyebben tudják fizetni a lakbért. Az első lány keres egy másikat, akit lehet, hogy régebbről ismer, a barátnője. Ők ketten keresnek egy harmadikat, ritkán negyediket is. A harmadik lány jelen esetben Norma Restarick. Poirot agyát - szürke agysejtecskéit - annyira megfogja az a néhány perces első találkozás, hogy nem megy ki a fejéből. Ez valószínűleg a sértésnek is köszönhető, meg annak, hogy valaki azt állítja, nem tudja biztosan, gyilkolt-e vagy sem. Poirot beveti tüzérségét, csatasorba állítja "katonáit", informátorát, Mr. Goby-t és Mrs. Olivert, akitől szintén fontos értesüléseket szerez. A hölgy ismét szeleburdi, ahogy megszokhattuk, ékes hajkoronákat visel, de még settenkedik is, Poirot-t pedig rá akarja venni, hogy csináljanak valamit. De a kis nyomozó tesz is valamit, csak a saját módszere szerint. Bár egy dologban megegyeznek: mindketten különcök, kettejük ellentétes személyiségétől válik a regény oly humorossá.

A többi szereplő annyira nem emelkedik ki, mint mondjuk Az Ackroyd-gyilkosság vagy a Gyilkosság az Orient Expresszen mellékszereplői. Rengeteg múltbéli adat, és titok lebben fel, amelyekkel lehet kombinálni, hogy vajon ki az a bizonyos áldozat: Norma édesanyja vagy a mostohaanyja, aki azonban túlélte a titokzatos mérgezést? Mi történt azzal a nővel, aki miatt Mr. Restarick elhagyta Norma anyját, vagy mi köze mindehhez a három lány öngyilkos szomszédnőjének? Sok kérdés felmerül, amelyeket Poirot megpróbál megválaszolni hosszú töprengésekkel. A regényben nincs Hastings kapitány, de ettől még Poirot magányos gondolkodása nem válik unalmassá. Töprengő, hogy mindig, meghallgatja az embereket, és persze büszke a bajuszára.

Sokan jártak így Poirot-val. Az emberekben - ha vele beszélgettek - valahogy nem tudatosult, ki is ő; egyszerűen bizalmat ébresztett.

cover22_third_girl01.jpgŐszintén, nem fogom felmagasztalni eme regényt, viszont kellemes Poirot történet. Annyi izgalom talán nincs benne, de azért a Christie-től megszokott csavar szerepel a regényben. Aki viszont a pörgős Agatha Christie regényekkel szeretné kezdeni, az talán ne ezzel tegye.

Végül pedig a borítóról muszáj szólnom: amely kiadásban én olvastam, borzalmas. A borító színe talán királykék, két lány és egy páva szerepel rajta. Amíg nem olvastam a történetet, nem értettem, milyen szerepe lesz benne egy pávának, de most már értem. A regényben van ugyanis egy bizonyos "Pávakakas", de ez egy embert jelöl, egy jól öltözött férfit. Számomra viszont akkor is túlzás ez a borító. Végső soron nem feltétlenül a külső számít, hanem ami belül van, de akkor már inkább az Európa kiadó borítója, amelyen csak egy páva és szép tollazata látható (vagy a fenti).

Szerintem: humoros, elgondolkodtató, lassú

Ahogy én olvastam:
Kiadó: Hunga-Print
Kiadás éve: 1989
Oldalak száma: 200
Fordította: Domina Márta
Eredeti cím: Third Girl
Eredeti, első kiadás: 1966

Ti olvastátok ezt a regényt? Mi a véleményetek róla?